Helle Maximilian – mentor

Helle Maximilian vagyok, 1994-ben születtem Budapesten.

Gyermekkoromtól fogva vonz a kultúra, a zene, az olvasás, a színház, a régiségek, a pesti kávéházak és az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése az élet minden területén.

2015 óta foglalkozom audionarrációs anyagok szakértésével, néhány elkészítésére magam is vállalkoztam és ahol lehet, ott azóta is terjesztem ennek fontosságát és igyekszem népszerűsíteni látók és nemlátók közt egyaránt.

Véleményem szerint az élet egyik legnagyobb kihívása, hogy mi, emberek akár egy nagy közös nyelven, de megtaláljuk a hangot és az utat egymás felé. S ha a saját lehetőségeimmel egy picit is sikerül hozzájárulnom ehhez a közös együttgondolkodáshoz, akkor már megérte.

„Ha lelkünk derűs és tiszták céljaink, jókora utat tehetünk meg előre” – ez a Goethe-idézet jutott eszembe e pár gondolat végén, mintegy hitvallásképpen. Merítsetek erőt belőle Ti is.”

A mellékelt fotón Helle Maximilian látható jobb oldalról, ahogy egy elektromos zongorán játszik egy szobában. Maxi a húszas évei végén járó fiatalember. Arca keskeny, hosszúkás. Rövidre nyírt, tüsi barna haja van. Szemöldöke keskeny, orra egyenes, markáns vonásai vannak. Ajka vékony. Világos lila inget visel, fekete farmerral. Az elektromos zongora alapszíne fekete, a hosszabb billentyűk fehérek, a rövidebbek feketék. Egy vörös háttámlájú karfás székben ül. A szoba falai fehérek, Maxi balján enyhén homályosan látszik a lakás üvegablakos fehér ajtaja, szürke kilinccsel. A falon fehér négyszögletes, de kerek gombos villanykapcsoló látható az ajtó jobb oldalán.