Helen Keller
Üdvözöljük Önöket a Narradívák honlapján!
vagy akár megoldásra váró helyzetekkel, ötletekkel!
Mottónkat Helen Keller amerikai siketvak író, aktivistától kölcsönöztük, és ez nem véletlen! Hiszünk abban, hogy frissülő szemléletváltással sok hasznos megoldást, új lehetőséget ismertethetünk meg és kínálhatunk látás- és hallássérült személyek számára a felmerülő akadályok leküzdésére. A Narradívák képzett és sokat tapasztalt szakemberek az infokommunikációs akadálymentesítésben, legyen szó a kultúra bármelyik területéről – színház, film, kiállítás, rendezvények, koncertek, vagy tánc – mi segíteni tudunk abban, hogy a művészetet befogadó közönség soraiban helyet foglaló látás- és hallássérült vendégek is teljességében élvezhessék a programokat valódi művészi élményekhez jutva!
Hisszük azt is, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a szórakozási lehetőségekben, a nevelésben, a kultúrafogyasztásban mára megkerülhetetlen társadalmi feladat, és ebben a fejlett technikai eszközök használata mellett az egyik legfontosabb az elkötelezett emberi segítő életigenlő személyisége!
Reméljük, hogy látás- és hallássérült embertársaink mellett olyan érdeklődők is ránk találnak, akik ebben a témában szereznének szaktudást, ismereteket, vagy saját területükön szeretnének ilyen jellegű akadálymentesítést megvalósítani!
Az audionarráció (AN) a vizuális kép, verbális változatát biztosítja. Ez minden látható elem – cselekmény (akció), jelmez, díszlet – színház, televízió, film, múzeumi kiállítás és egyéb esemény elbeszélését jelenti. Ennek köszönhetően a látássérültek emberek megtapasztalhatják a kulturális események minden vizuálisan fontos elemét – a színek, a fényhatások, a gesztusok és az arckifejezések gazdag változatosságát –, amelyet a látók gyakran természetesnek vesznek; ezeket korábban a látássérült személyek csak látó társuk, kísérőjük közvetítésével, esetenként csak „suttogó” félreértésekkel élhettek át.
Tömör és kifejező szavakkal, megfelelően képzett audionarrátorok közvetítik azt a vizuális élményt, amely általában nem érhető el a vakok és gyengénlátók emberek számára. Ezek az információk a látó emberek többségének fel sem tűnik.
A látássérült emberek jól érzékelhetik azokat a hozzáadott részleteket, számukra fontos információkat, és a megfelelő kiemeléseket, hangsúlyokat, amelyeket a képzett audionarrátor leírása tesz lehetővé.
"A jelnyelvet úgy lehet meghatározni, mint egy gesztusokon alapuló, vizuális típusú nyelvet." (Vasák)
A magyar jelnyelv egy önálló, természetes nyelv, amit Magyarország alaptörvénye is elismer. 2009-től a magyar jelnyelvről és jelnyelv használatáról szóló törvénye is van országunknak, aminek célja az esélyegyenlőség biztosítása a siket, nagyothalló és siketvak személyek számára. 2017- től az említett törvény elfogadásának napja – november 9-e – a magyar jelnyelv napja.
A magyar jelnyelv vizuális nyelvi jelekből áll, a gondolatok és érzelmek kifejezésére tökéletesen alkalmas, teljes értékű más, hangzó nyelvekkel. A kultúra és a történelem közvetítő eszköze, ami erősíti az identitást is. A siketek és jelnyelv használó nagyothallók „anyanyelve”. A magyar jelnyelv egy sajátos, önálló nyelvtani szabályokkal rendelkező vizuális nyelv.
A magyar jelnyelv használó közösséget megilleti a saját nyelvéhez való hozzáférés joga, az információ akadálytalan elérhetősége. Ennek egyik módja a jelnyelvi tolmácsolás biztosítása, amit a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében szereplő szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács tud ellátni. Egy magyar jelnyelvet magas szinten ismerő és használó jelnyelvi tolmács az akadálytalan információáramlást szinkrontolmácsként képes biztosítani, az elhangzott információkat jelnyelvre fordítva, a jelnyelvi szöveget hangzó magyarrá alakítva.
Ez a látványos, kifejező nyelv a kommunikációs akadálymentesítés egyik eszköze.
